Babutsán Rita beszámolója a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum Eötvös Loránd Szakgimnázium tanulóinak 2019 júliusában Strasbourgban tett három napos látogatásáról

 

 

Babutsán Rita beszámolója a Budapesti Gépészeti Szakképzési Centrum
Eötvös Loránd Szakgimnázium tanulóinak 2019 júliusában
Strasbourgban tett három napos látogatásáról

 

           

Ebben a beszámolóban a BGSzC Eötvös Loránd Szakgimnáziuma három napos külföldi utazásáról szeretnék röviden mesélni.

 

A BGSzC Eötvös Loránd Szakgimnáziuma különleges helyet foglal el a sajátos nevelési igényű tanulók ellátása terén Magyarországon. Ugyanis immáron lassan fél évszázados múltra tekint vissza intézményünkben a hallássérült* tanulók beiskolázása. A hallássérült gyerekek országszerte nyolc általános iskola közül választhatnak óvodás éveik után, de középiskolai fokon vagy hallók között, integráltan tanulnak tovább, vagy pedig a mi iskolánkban, ahol a csoportos integráció egy speciális formája alakult ki: a tanulók az órai munka alatt különálló csoportokban vannak, így lehetőségük nyílik anyanyelvük, a jelnyelv használatára, ami egyébként törvényadta joguk; viszont a tanórán kívüli tevékenységekben (versenyek, megemlékezések stb.) halló társaikkal együtt vesznek részt. A tanárok így meg tudják oldani, hogy a gyerekek számára megfelelő, differenciált oktatási formákat, feladattípusokat tudják alkalmazni, viszont a tanulók a közösségi programok és a mindennapi élet adta helyzetek során megtanulják a többségi társadalomba való beilleszkedés módjait. Fejlődik siket identitásuk, fel tudják vállalni magukat, de ennek sérülése nélkül tudják majd megtalálni helyüket a többségi világban. Nagyon nagy feladatunk, hogy ezeket a gyerekeket érettségi bizonyítvánnyal a zsebükben tudjuk elbocsátani iskolánkból, hiszen ez a feltétele a jobb, piacképesebb szakmákban való továbbtanulásnak, ami által tanulóink nagyobb eséllyel tudnak elhelyezkedni a nyílt munkaerőpiacon. Így munkánk a gazdasági élet szereplőinek, és így az egész társadalomnak a számára is kiemelt jelentőségű.

 

Ezt a munkát olyan értelemben nem egyedül végezzük, hogy több olyan intézménnyel is szakmai kapcsolatban állunk, amelyek szintén a hallássérültekkel foglalkoznak. Itt most csak említés szintjén sorolnám föl az általános iskolákat, a szakértői bizottságot, a HÍD Jelnyelvi Tolmácsszolgálatot, a Munka-Kör Alapítványt, az MTA Nyelvtudományi Intézetét és még sok más intézményt. Első helyen kellett volna említenem a SINOSZ-t, a Siketek és Nagyothallók Országos Szövetségét. Az országos érdekvédelmi szervezet egyik fő vezetője dr. Tapolczai Gergely, országgyűlési képviselő, akivel szoros szakmai és emberi viszonyt sikerült kialakítani. A szervezet elnöke dr. Kósa Ádám. Ő a társadalmi munkát az Európai Parlament képviselői megbízatása mellett végzi. Mindkettejükkel nagyon hosszú, évtizedes kapcsolatunk van. Az Európai Parlament minden egyes képviselőjének rendelkezésére áll egy bizonyos keretösszeg, amely lehetőséget nyújt arra, hogy látogatócsoportokat fogadjanak és bemutassák a Parlament működését. Négy évvel ezelőtt már sor került egy ilyen utazásra, és mivel mostanra már a tanulói „gárda” lecserélődött, személyesen megkerestem dr. Kósa Ádámot, hogy esetleg volna-e mód megismételni az utazást. Legnagyobb örömömre igent mondott. Tehát az utazás előkészítése már októberben megkezdődött. Kisebb bizonytalansági faktor volt, hogy éppen idén volt esedékes az EP választás, de bíztunk benne, hogy a képviselő úr ismét bekerül, és így is lett. Ezért az érdemleges munka csak júniusban kezdődhetett el, amikor vendéglátónk hivatalosan is megkapta a kinevezését.

 

A következő lépés az utazó csoport összeállítása volt. Az egyértelmű volt, hogy kolléganőm, Negyedi-Nemes Szilvia és én leszünk a kísérő tanárok. Szilvia roppant jó munkatárs, mindenben számíthattam rá, a gyerekek nagyon szeretik, és nem utolsó sorban maga is érintett. Én mint kísérő tanár és főként mint tolmács működtem, hiszen sokféle fordítási munkát kellett végeznem (magyar hangzó nyelvről magyar jelnyelvre és vissza; angol hangzóról magyar jelnyelvre és vissza). Így tehát az öt osztályfőnök, Szilvi meg én leültünk, és mindenki megtette a javaslatát. Nem volt könnyű dolgunk, mivel 43 tanulónk volt, de csak 20 tanulót tudtunk betenni az utazó csoportba. Hosszas eszmecsere után mégis sikerült összeállítani a csoportot. Ezután kihirdettük a gyerekeknek az egész utazást, mindenki nagyon örült, a maradóknak pedig elmagyaráztuk, hogy hogyan is alakult ki a névsor.

 

Ezután fölvettük a kapcsolatot a szülőkkel, és írásos engedélyeket és nyilatkozatokat kértünk tőlük a gyerekekre vonatkozólag. Az EP részéről Kántor Árpád, a képviselő úr asszisztense volt segítségünkre. Kezdődött az adatok összegyűjtése, ez egy elég aprólékos és „macerás” szakasz volt. Minden utazó számára kiváltottam a nemzetközi TAJ-kártyát, és természetesen utasbiztosítást is kötöttünk. Ez volt az egyetlen olyan dolog, amiért a szülőknek fizetni kellett, hiszen az út minden költségét az EP állta: a repülőjegyeket, a szállást, az ellátást, és egy közös programot is.     

2019. július 16-án, kedden a repülőtéren találkoztunk a gyerekekkel és a szülőkkel. Mindenki nagyon izgatott volt, mivel sokan még nem repültek. A (szülők részéről) könnyes búcsú után fölszálltunk.

 

 

A gép Bázelben leszállt, onnan busszal folytattuk az utat Strasbourgba, ahol egy négycsillagos szállodában kaptunk elhelyezést. Ezen a napon más programunk nem volt, a gyerekekkel fölfedeztük a környéket, vásárlási lehetőségeket, kicsit sétáltunk a belvárosban.

 

Kedden, 17-én reggel elindultunk a történelmi belvárosba, ahol megtekintettük a csodálatos Notre Dame katedrálist, nagy hatást tett ránk a monumentális épület.

 

Ezután mentünk az Európai Parlament központjába. Itt a szigorú biztonsági ellenőrzés után a látogatóközpont termébe mentünk, ahol játékos foglalkozás keretében megismerkedtünk Parlament működésével, összetételével. Éppen a választások után voltunk, tehát erről is beszélgettünk, hogy hogyan kerülnek be az egyes képviselők a Parlamentbe, milyen bizottságok működnek, hogyan zajlik a szavazás. Természetesen szóba került a tolmácsolás kérdése, hiszen ez kiemelkedő jelentőségű az EP munkájában. Jelenleg csak egy siket képviselő van: a mi magyar küldöttünk. Közben ő is megérkezett, és színes beszámolót tartott a gyerekeknek munkájáról.

 

 

Ezt követően a gyerekeknek alkalma nyílt kérdéseket föltenni a képviselő úrnak, és egy kötetlen, jó hangulatú beszélgetés alakult ki. A kötelező fényképezkedés után fölmentünk a plenáris terembe, sajnos pechünkre épp szünet volt, de így is lehetett látni, hogy hogyan zajlik a munka a teremben. A látogatóközpontban ebédeltünk, majd visszamentünk a szállodába egy kicsit pihenni.

 

 

 

Erre nagy szükségünk is volt, mert hamarosan indultunk az esti programra, ami a gyerekeknek nagyon tetszett, mert a közelben található gokart-pályára mentünk. Mindenki tudott menni egy pár kört, a bizonytalanok is, de egyébként időre ment a versenyzés, és a végén a „bajnokságban” győztest is hirdettek. A gyerekek nagyon élvezték ezt a programot, tudtunk közben beszélgetni, drukkolni egymásnak, jól összekovácsolódott a kis csapat.

 

 

Késő éjszaka értünk vissza a szállodába. Másnap reggel szabad program várt a gyerekekre, picit még tudtak sétálni a városban, kis ajándékokat venni a szeretteiknek.

 

 

Utána buszra szálltunk, és vissza a repülőtérre Bázelbe. Közben és folyamatosan tájékoztattam a szülőket, hogy merre is járunk, mit csinálunk, képeket is küldtem Szilvi segítségével. Úgyhogy már nagyon várták a gyerekeket Budapesten. Azt is sikerült jól megszervezni szülői segítséggel, hogy a vidékiek akadálytalanul hazajussanak.

 

Hatalmas élmény volt a gyerekek számára ez a három napos kirándulás, részben mert sokan még nem voltak külföldön, részben pedig belekóstolhattak a felnőtt életbe, láthatták, hogy hogyan működik ernyőként a fejünk felett a politikai élet. Vendéglátónknak megköszöntük a lehetőséget, és úgy váltunk el: négy év múlva újra jövünk egy újabb csoporttal.

 

 

Budapest, 2019.08.01.

 

                                                                                               Babutsán Rita

 

 

*A jogelőddel, a Szabóky Adolf Műszaki Szakközépiskolával együtt, természetesen.

 

 

 

 Kép(ek):